Porcsérülés, porcleválás

A térdízület a testünk legnagyobb és egyik legbonyolultabb ízülete, és ez sérül, károsodik a leggyakrabban. A térdízület károsodása során porcsérülés következhet be, mely jelentheti a porcgyűrűk sérülését, de a porcfelszínek sérülését is.

A térdben kétféle porc található. Az egyik a félholdporc (meniscus), jelentősége, hogy nagyobb felületen feküdjön fel a combcsont gömbölyű ízfeje. Ezáltal csökken az ízületi porcot érő nyomás és a terhelés jobban eloszlik. A másik az üvegporc (hyalin porc), mely a legtöbb felszínt borítja, nyomásszilárdsága nagy, illetve állaga rugalmas.

A térdízületi porcgyűrűk (meniscus) általában a lábszár erős kirotációja (belső porcgyűrű), vagy erős berotációja (külső porcgyűrű) esetén, vagy túlterhelés hatására sérülnek, mely a térd instabilitásával vagy tengelyeltérésével is együtt járhat. Többnyire a külső porcgyűrűnél jelenik meg, hogy nem félhold, hanem korong alakú, ennek sérülékenysége nagyobb. A sérült porcgyűrű pereméről ciszta alakulhat ki. A károsodás után többnyire a sérült oldali ízületi rés erősen fájdalmassá válik, fokozatosan duzzanat alakul ki. Ha a sérült porc beakad, az ízületet nem lehet teljesen kinyújtani. Krónikus esetben terhelési, mozgási és rotációs fájdalmak jelentkezhetnek. A mozgó porcrészlet vagy a ciszta érzékelhetővé, tapinthatóvá válik. A meniscus sérülése esetén a sérült végtag tehermentesítése, felpolcolása és jegelés, borogatása ajánlott. A diagnózis felállításához a fizikális vizsgálat mellett röntgen, esetleg MR-felvétel szükséges. A meniscus sérülésének kezelése artroszkóppal történik, mely után a gyógytorna minden esetben indokolt. Kétféle károsodás jellemző: az egyiknél megnyílik a szakadt rész és úgy néz ki, mint a kosár füle, a másikban a lebeny szakad ki.

Az ízületeket borító porc, az üvegporc betegsége, sérülése vagy gyulladása esetén kialakul a porc defektusa, a porchiány, mely nem az egész ízület porcborítását érinti, hanem egy kisebb körülírt területen jelentkezik. A sérülés többnyire valamely csavaró mozgás mellett fennálló nagy erejű erőbehatás, ütés következménye, mely vagy csak a porcnál vagy a porc és az alatta elhelyezkedő csontnál is sérüléseket okoz. A sérülést követően az adott, károsodott ízület megduzzadhat, és csak hetek, hónapok után apad le. Az ízület terhelése sokszor később sem áll vissza az eredeti szintre. Rendszeres az ízületek elakadásának érzése, ízületi zár létrejötte. A diagnózis első lépése a fizikális vizsgálat, melynek célja az ízületi mozgások fájdalmas tartományainak felderítése, az érintett végtag tengelyállásának, az ízület stabilitásának, és a környező izmoknak alapos vizsgálata. Általában mindkét alsó végtagról röntgen felvétel készül, illetve szükség esetén MR- felvétel. Kezelési lehetőség a sérült végtag nyugalomba helyezése, jegelése, pocolás, valamint porcerősítők, gyulladáscsökkentők szedése ajánlott. Többnyire az ízület panaszos marad, ezért műtétre lehet szükség, mely után a teljes funkció-visszanyerés érdekében gyógytornász felügyelete alatt végzett rehabilitációs tornaprogram szükséges.

Az ízületi porckopás, a porcdegeneráció éveken keresztül kialakuló állapot, mely idősebb korban jelentkezik. A porckopást a porcsejtek regenerálódási képességének hiánya, kisebb körülírt porcsérülések, porcleválás, vagy a térdben a meniscus gyűrű szakadása eredményezhet, mely során a súrlódásmentes mozgását biztosító porc teljesen eltűnik. Többnyire a porcdegeneráció a csípőt, a térdet, a vállat, a bokát és a könyökízületet érinti. Az ízület gyakran nehezen kezd el mozogni, deformálódhat, duzzadt lehet, az ízületi mozgások az idő előrehaladtával erősen beszűkülnek, illetve fájdalmassá válnak. A sérülést követően a diagnózis felállításához fizikális vizsgálat és röntgenfelvétel szükséges. Kezelése elsőként a fájdalom és a gyulladás csökkentésével kezdődik nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, porcerősítő gyógyszerekkel és az ízületbe adott injekciókkal. Súlyosabb esetben műtéti megoldás szükséges, mely lehet arthroscopos megoldás, úgynevezett ízületi kitakarítás, kimosás vagy az ízületi tengelyeltérések korrigálására műtétekkel. A műtétet követően nagy hangsúlyt kell fektetni az ízületek fizikoterápiájára, kizárólag gyógytornász felügyelete alatt végzett rehabilitációs tornaprogramra és a fürdőkezelésekre, melyek lehetővé teszik a teljes funkció visszanyerését.