A manuálterápia hatása a gerincferdülésre

Érhető-e el eredmény a manuálterápiás fogások alkalmazásával gerincferdülés esetén? Higgyünk-e a csontkovácsolás gyors, nagy javulással kecsegtető ígéreteinek?

Az ismeretlen eredetű gerincferdülés (idiopathias scoliosis), valamint a hanyag tartást eredményező Scheuermann kór strukturális deformitások, melyek a vázrendszer több dimenziós elváltozását eredményezik. A csigolyák, a gerinc kisízületei, a gerinc szalagrendszere, a háti csigolyákhoz kapcsolódó bordák, a medence, valamint a vázizmok is egy szerkezet- és alakzatbeli változáson mennek keresztül, és egy adott helyzetben rögzülnek. A gerinc elhajlásával, csavarodásával, és ennek megfelelően a törzs és medence elváltozásaival járó állapot nem néhány nap leforgása alatt, hanem a növekedésnek megfelelően hosszabb idő alatt alakul ki.

A manuálterápiában alkalmazott mobilizációs technikák vizsgálaton alapuló, specifikus kiinduló helyzetben történő fogásokból állnak, melyekkel a merev struktúrák (gerinc kisízületek, bordaízületek, keresztcsonti ízület, szalagrendszer) fellazítása, pozícionális korrekciója, illetve fájdalomcsillapítás érhető el. A mobilizáló fogások a páciens folyamatos kontrollja, visszajelzése alapján, fájdalommentesen, vagy kis fájdalom kiváltásával mennek végbe.

Szintén a manuálterápia részét képezik a manipulációs technikák, melyeket a csontkovácsok (chiropracteur-ők) alkalmaznak. A manipuláció egy gyors, sokszor nagyobb erővel kivitelezett, a beteg kontrollja, visszajelzése nélkül alkalmazott fogás. Gyakran roppanó, kattanó hang kíséri. Általában az ízületek pozícióbeli korrigálására, különböző blokkok oldására alkalmazzák. Amennyiben a manipulációs technikát egy részletes mozgásszervi vizsgálat előzi meg, és egy kisízületi blokkról van szó, amely egy rossz mozdulat, vagy egy rossz testhelyzet tartósabb fennállása miatt jött létre, a megfelelően alkalmazott manipulációs fogások jó eredményt hozhatnak.

Mivel azonban a gerincferdülés és a Scheuermann kór egy strukturális merevséggel együtt járó deformitás, melyet a görbületeknek megfelelő izomegyensúly megváltozás is jellemzi, és a kóros körfolyamat következtében rögzíti is. Ezért egy-egy gyors manuális fogás (manipuláció) nem fog hosszútávú javulást hozni, mivel a túl gyors mozdult alatt a rögzült struktúrák nem tudnak megváltozni. A merev, zsugorodott, rögzült szöveteknek, képleteknek egy lassabb, kontrollált, hosszabb ideig tartó megfelelő irányban kivitelezett mozgatásra, mobilizációra van szükségük az ellazuláshoz, feloldódáshoz. Bár a mobilizálással a gerinc és a bordák kisízületeire és a medencére pozitívan tudunk hatni, mégis csak kiegészítő terápiaként alkalmazzuk a gerincferdülés kezelésben. A görbületek következtében kialakult izomzatbeli elváltozások csak külső behatással nem korrigálhatók, tehát a tartós javulás érdekében egy specifikus háromdimenziós, korrekciós hatással bíró aktív személyre szabott terápia (Schroth módszer) szükséges elsődlegesen.