Vészjósló sugárzások, rettegéssel teli évek - Gondolatok a gerincsérvről

2007.06.23.,

“Amikor a parkban a padról felállva a derekamba hasító fájdalomtól mozdulatlan maradtam, hasonlóan nyilalt a gondolataim közé a felismerés – újra kezdődik.”



Ilyen és ehhez hasonló történetek tömkelegével találkozhatunk nap mint nap. A derék, valamint a lábba sugárzó fájdalmak, zsibbadások rettegett mumusként szerepelnek a gerincsérves tüneteket már átéltek körében. A kezdetben kellemetlen, majd később egyre zavaróbbá váló tünetek hátterében ez esetben a gerinc csigolyái között lévő egyik, vagy akár több porckorong elváltozása áll. Nézzük csak meg közelebbről. A porckorong velünk együtt kíséri napjaink, életünk változásait. Pihen és feltöltődik amikor pihenünk, változtatja a formáját amikor mozgunk és elhasználódik az évek folyamán, ahogy szervrendszereink többi része is elhasználódik.

Vajon mi vághat léket mégis ezen a jól felépített és működő rendszeren?

Porckorongjaink teherbírása óriási, bizonyos esetekben mégis véges, így a helytelen használatot nem egyszer visszafordíthatatlan sérülések követik. A porckorong egy belső kocsonyás és egy külső rostos gyűrűből felépülve vesz részt szervezetünk mozgató és lengéscsillapító funkciójában. A külső rostok túl-, vagy nem megfelelő terhelés következtében átszakadása lehetővé teszi a kocsonyás állomány kiboltosulását, térszűkítő folyamatot eredményezve ezzel a környező struktúráknál. A folyamat leginkább a közelben kilépő ideggyököt, kifutó ideget érintheti. A rá jutó nyomás idegen belüli tápanyagellátási zavarokhoz, nyomási tünetekhez vezet, amely a nyomás helyétől illetve tartósságától függően kisugárzó, valamint zsibbadó, bizsergő érzésben nyilvánul meg.

A kezelés elméleti szinten egyszerűnek tűnik, a kiboltosulás általi nyomás megszüntetésével szűnnek a panaszok. Mégis ennek ellenére sok esetben komplex terápiát (McKenzie terápia, manuálterápia, hideg-melegkezelések stb.), valamint hosszadalmas időráfordítást igényel. Nagyon megijedni nem szabad, korrekt terápiával, következetes mindennapi odafigyeléssel és tornával sok esetben tünetmentessé tehető a helyzet. Fontos a mielőbbi terapizálás a javulás, valamint az esetleges következményes elváltozások elkerülése érdekében. A napjainkban gyakorta alkalmazott McKenzie terápia, valamint idegmobilizációs technikák nagyfokú hatékonysággal bírnak ezen a területen. A fő szerep azonban itt is a pácienssé, hiszen a torna rendszeres elvégzése az ő feladata. Mindez megtanulható, a mindennapokra vonatkozó tanácsok pedig szintén elsajátíthatóak.

Horvát Krisztina
gyógytornász
Scolinea Gyógytorna