Gerincferdülés? Az első pillanatoktól...

Kialakulás, következmények
A gerincferdülés a gerincoszlop oldalirányú görbületét jelenti, amihez egyidejűleg a csigolyák elcsavarodása is társul. Ezen elváltozásra alapozva alakul ki a törzs aszimmetriája, ami bizonyos esetekben a medencére is kiterjed. A csigolyák elcsavarodása a mellkas, a bordák külsőleg is látható deformációjához vezet (bordapúp).

Az esetek nagy százalékában (kb. 90 %) a kiváltó okok ismeretlenek (idiopathiás-ismeretlen eredetű). A családi halmozottság a statisztikák szerint valószínűsíthető, így olyan eseteknél ahol a felmenő ágban már előfordult a betegség, fokozottabb figyelemmel kell eljárni. Ismert kiváltó okként tartjuk számon az ideg-izom betegségeket, bizonyos anyagcserezavarokat, csigolyafejlődési rendellenességeket, kötőszöveti gyengeséget.

A legtöbb gerincferdülés gyermekkorban (5-8 év) és a pubertás első fázisában lép fel. Általában 10-12 éves kor között kerülnek felismerésre, lányok esetében négyszer gyakoribb előfordulást mutatva.

A lefolyásról nehéz általánosságban beszélni, minden érintettnél más és más. A 10 fok alatti görbületek általában “jobb indulatúak”, kevésbé mutatnak rosszabbodást (folyamatos kontroll szükséges) és nem vezetnek további mozgásszervi problémákhoz. Az ennél nagyobb fokú görbületek esetén folyamatos terápia szükséges, legfőképpen a növekedési fázis ideje alatt, a progresszió (rosszabbodás) megakadályozása céljából. Létezik olyan gerincferdülés, ahol a terápia ellenére sem sikerül a romlást stoppolni, ilyen esetekben általában az operáció lesz a megoldás. A későbbi következményeket nézve elmondhatjuk, hogy kb. 35 Cobb fok (a gerincferdülés röntgfelvételen meghatározott mértéke) feletti mértéktől számolhatunk a teljesítőképesség csökkenésével, 80-90 fok körüli értéknél szív-tüdőproblémák megjelenésének lehetőségével.

DIAGNÓZIS

Korai felismerés
A korai felismerés kulcsfontosságú a gerincferdülés témakörében. Minél előbb felismerésre kerül a gerincferdülés, annál kevésbé megterhelőek a terápiás beavatkozások és annál nagyobb a javulás lehetősége.

Vajon van az Ön gyermekének gerincferdülése?
A gerincferdülés diagnosztikájának első lépése a megfigyelés, amit otthonában, Ön is könnyedén elvégezhet.

A vizsgálatot a levetkőzve, állásban, hátulnézetből végezzük.

Amit megfigyelünk:
- a medence középhelyzetben áll-e, vagy egyik oldal felé eltolva - két oldalon a kar és a törzs távolsága szimmetrikus-e - a derék egyik oldalán látunk-e bemélyedést, “redőt” - a bordák magasságában látunk-e az egyik oldalon púpot (bordapúp) - a két lapocka egyforma magasságban és a gerinctől egyforma távolságra áll-e - a két váll egy szintben helyezkedik-e el - a gerinc vonala egyenes-e (tapintással is követhető)

Előrehajlási teszt:

Miközben a gyermek lassan, lazán, karját lelógatva előre hajol Ön figyelje meg elölről és hátulról, hogy a hát a gerinc két oldalán szimmetrikusan emelkedik-e elő. Amennyiben a derék vagy a mellkas egyik oldala felfelé púposodik, miközben a másik oldal laposabbnak tűnik, valószínűsíthető a csigolyák csavarodott helyzete és ezzel a gerincferdülés is. Ellenőrizze gyermekét gyakran, különös tekintettel a növekedés időszakaira (havonta). Amennyiben az említett elváltozások egyikét, vagy akár többet is észlel, érdemes ortopéd orvoshoz fordulnia további vizsgálatok céljából.

Vizsgálatok

Orvosi vizsgálat
A speciális szakorvasi vizsgálat fontos a gerincferdülés felismerésében, a terápia meghatározásában és a hosszú távú után követésben.

Gyógytornász mozgásszervi vizsgálat
Alapvető vizsgálat a terápiás irányvonalak, izom, ízületi helyzetek, a tervezett korrekciók meghatározásában, a kezelési terv felépítésében.

Korzettkészítés esetén fizikális vizsgálat
A megfelelő korzett elkészítéséhez alapvető követelmény a gerincferdülés megismerése, a fizikális vizsgálat ami a gipszminta levételével egyidejűleg történik.

Röntgen
A csontos eltérés pontos felismerésére röntgenfelvétel készítése szükséges. A felvételt álló helyzetben két irányból készítjük. Segítségével értékelhetővé válik a görbület típusa (jobbra, balra konvex, hány ívű), az érintett csigolyaszegmens elhelyezkedése, kiterjedése, az oldalsó eltérések, a csavarodás. Ezen kívül nagy jelentőségű az úgynevezett Risser jel, ami a csontosodás stádiumát határozza meg.

Cobb-fok
A gerincferdülés oldalirányú görbületének mértékét adja meg, a röntgenkép alapján. A görbület csúcs- és végcsigolyái segítségével szögmérővel leolvasható a görbület fokértéke.

Scoliométer
A scoliosissal együtt járó csigolyatorzió (csavarodás) mértékének megítélésére szolgáló mérőeszköz. Alkalmazása egyszerű, előrehajolt hejzetben a hátra helyezve az eszközt mérhető a törzs két oldala közötti aszimmetria. Használatával ritkábban válhat szükségessé röntgenfelvétel készítése (röntgensugár terhelés). A mérésnek van egy kismértékű hibaszázaléka, ezt csökkentendő érdemes ugyanazon személlyel elvégeztetni a vizsgálatot.

Folytatás következik...